Hadilábon áll a számokkal? A témában leggyakrabban felmerült kérdéseket megválaszoltuk!
A törvényalkotók három kategóriába sorolták 2010-től a béren kívüli juttatások elemeit. E szerint tehát lesznek adómentes, kedvezményes- és normál adózású elemek. A legfontosabb érintetlenül hagyott elem a munkáltató által biztosított kedvezményes internetutalvány, amit a felhasználók továbbra is igénybe vehetnek a szolgáltatás létesítésének finanszírozására, illetve a havi számlák kifizetésére is. Adómentes marad a szépkorúak jubileumi juttatása, a munkáltató lakáscélú támogatása, az ösztöndíjak közül pedig a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai.
A kedvezményes adózású körben 25 százalékos adókulcs hárul a következő elemekre: melegétel - illetve iskolakezdési utalvány, helyi közlekedési bérlet és üdülési csekk, valamint a pénztári befizetések (Ide tartozik, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetés is). A kedvezményes adókulcs azonban csak a törvényben meghúzott értékhatár alatt lesz lehetséges, az a fölé eső rész normál adózású lesz. Így például melegétel utalványt csak havi tizennyolcezer forintig juttathat kedvezményesen a munkáltató, az iskolakezdési pedig éves szinten és gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig sorolható a 25 százalékos határ alá. Az üdülési csekk a minimálbér 100, a nyugdíjpénztár minimálbér 50 és az egészségpénztár minimálbér 30 százalékig adóznak kedvezményesen. 2010-től az üdülési csekk nem jogosít például egészségmegőrző szolgáltatások ellentételezésére, sportlétesítményekbe való belépésre, autópálya-matrica vételre, vagy szállás igénybevétele nélküli étkezésre.
A normál adózású körben 95,6 százalékos adóteher hárul többek között a hideg étkezési utalványra (így ezt gyakorlatilag egy időre elfelejthetjük), illetve az ajándék- és kultúra utalványokra.
Javaslom a felszámolási eljárás megindítását. Ahhoz, hogy egy felszámolási eljárás megindulhasson, a bíróság megvizsgálja, hogy az adós fizetésképtelen-e. Ennek megállapítása során a törvényben meghatározott négy esetet veszi alapul. Ilyen, ha az adós:
- szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette
- a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
- a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
- a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
Jelenleg a legkésőbbi időpont, amikor még az adós vitathatja a követelést, a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző nap és mindezt írásban kell megtennie. Lényeges azonban, hogy a hitelező fizetési felszólítása előtt 15 napnak kell eltelnie. Szükség van a hitelező által kiküldött írásbeli felszólításra, és hogy a hitelező követelése szerződésen alapuljon. Ennek hiányában a bíróság el fogja utasítani a kérelmet. Az adós is csak írásban vitathatja a követelést. A hitelezőnek kell bizonyítania a követelés fennállását, valamint a fizetési felszólítás megtörténtét, az adósnak pedig azt, hogy ő írásban vitatta ezt a követelést, mégpedig a teljesítési határidőt követő 15 napon belül. Mind a fizetési felszólítást, mind az adós részéről megküldött vitatást tértivevényes vagy ajánlott küldeményként kell postára adni. A tértivevényes küldeményt az átvétel időpontjában, az ajánlott küldeményt ellenkező bizonyításáig a feladástól számított ötödik munkanapon megérkezettnek kell tekinteni. Ha a fent említett okok egyike sem áll fenn, a bíróság az eljárást soron kívül megszűnteti.
1991. évi IV. törvény 41/A. § alapján, a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha
- az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és
- az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
Az idei 177.600 forintról 2010. január 1-től 964.500 forintra nő a rehabilitációs hozzájárulás.
Ez azt jelenti, hogy ha egy 30 fős cégnél nem foglalkoztatnak egyetlen megváltozott munkaképességű dolgozót sem, akkor a jövő évben összesen 30 x 5% = 1,5 fő " 2 fő * 964.500 = 1.929.000 millió forintot fognak járulékként befizetni.
Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni!
Mind a kötelező foglalkoztatási szintet, mind a statisztikai létszámot is egész számban kell megadni.
A rokkantsági nyugdíj egy jövedelemarányos keresetpótló ellátás, amely annak jár, aki az egészségkárosodása miatt nem, vagy a korábbinál lényegesen kevesebbet tud dolgozni, ezért keresetvesztesége van.
Ha valaki az egészségkárosodása ellenére képes ugyanannyit dolgozni és keresni, mint azt megelőzően, annak meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíját.
Az I. rokkantsági csoportba tartoznak a mások ápolására szorulók, a II. csoportba tartoznak az önellátó, de munkavégzésre nem alkalmas emberek, a III. csoportba tartoznak azok, akiknek munkavégző képessége csökkent a korábbi munkavégző képességükhöz viszonyítva. A kereseti korlát az I. és a II. rokkantsági csoportba tartozókra nem vonatkozik.
Maximum a rokkantsági nyugdíja kétszeresét keresheti a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, akkor nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.
Sajnos, igen. Előre bocsátom azonban, hogy a folyamatban lévő táppénzeket a változás nem érinti! A táppénz mértéke folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében, a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a 60%-ára csökkent, a korábbi 70% helyett. Ennél rövidebb biztosítási idő esetében, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, 50%-ára változott, az eddigi 60% helyett.
Az alkalmazotti jogviszonyban állók esetén a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság mértéke szintén csökkent, 80%-áról 70%-ra.
Passzív jogon továbbra is jár táppénz, de ennek időtartama is változott: 30 napra csökkent a korábbi 45 nap helyet.
Az adótábla 2009. 07.01-jétől változott. Az alsó sávhatár 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra nőtt. Ez az Ön esetében azt jelenti, hogy az év első félévében több adót vontak Öntől, mint amennyit kellett volna, még úgy is, ha nem kérte az adójóváírást. Az alábbi táblázatból leolvasható, hogy mennyi adót vontak és mennyit fognak vonni, valamint, hogy mennyi pénz jár Önnek vissza.
| Sorszám | Bruttó bér | Göngyölített | Adó előleg alapja | Számított éves adó | Számított havi adó | 1-6 havi korrekció |
| 1. | 150 000 | 150 000 | 1 800 000 | 342 000 | 28 500 | |
| 2. | 150 000 | 300 000 | 1 800 000 | 342 000 | 28 500 | |
| 3. | 150 000 | 450 000 | 1 800 000 | 342 000 | 28 500 | |
| 4. | 150 000 | 600 000 | 1 800 000 | 342 000 | 28 500 | |
| 5. | 150 000 | 750 000 | 1 800 000 | 342 000 | 28 500 | |
| 6. | 150 000 | 900 000 | 1 800 000 | 342 000 | 28 500 | |
| A sávhatár 1900e-re változik, de visszamenőlegesen, amit 07. hónapban kell korrigálni. | ||||||
| 7. | 150 000 | 1 050 000 | 1 800 000 | 342 000 | 27 000 | 9000 |
Figyelem! A munkáltató egyéni döntése alapján a visszajáró pénzt kifizetheti egyben, valamint a belátása szerinti havi részletekben, de legkésőbb decemberig el kell fogynia a különbözetnek.
A béren kívüli és egyéb juttatások közül bizonyos juttatások után 2010-től a munkáltatónak 25% adót kell fizetnie, juttatásonként meghatározott értékhatárig. A kedvezményes, 25%-os kulccsal adózik az üdülési csekk a minimálbér összegéig, a helyi utazási bérlet, a melegétkeztetési utalvány 18 000 forintot meg nem haladó részig, az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30%-áig, valamint az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér két és félszereséig.
Egyes juttatások (pl.: hidegétkeztetési jegy, ajándékutalvány, kultúra utalvány) azonban nem esnek a kedvezményes, 25%-os adókulcs alá. Az ilyen típusú juttatásokat 54% személyi jövedelemadó fogja terhelni.
De az előző pontban említettekkel ellentétben, jelen esetben, az adóval növelt érték után, további 27% járulékfizetési kötelezettség is a munkáltató kötelezettsége lesz.
Így az eddig adómentes, ilyen típusú juttatások, a jövőben szintén jelentősen meg fogják terhelni a munkáltatókat, már amennyiben a jelenlegi szinten szeretnék tartani ezen kifizetéseket a munkavállalók felé.
Továbbra is adómentes marad a munkáltató által biztosított kedvezményes számítógép- és internet használat!
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 161.§-a értelmében a munkabérből csak a következő okokból teljesíthet levonást a munkáltató:
1. Jogszabály alapján vonható le:
1.1. a munkavállaló részére nyújtott munkabér-előleg;
1.2. a személyi jövedelemadó-hátralék;
1.3. az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj;
1.4. a munkavállalói járulék.
2. Végrehajtható határozat alapján történhet levonás a munkabérből bírósági, vagy közigazgatási végrehajtás során (pl. tartásdíj levonása).
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében, a bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni.
A végrehajtható okiratok a következők:
a) a bíróság által kiállított végrehajtási lap,
b) az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el,
c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata.
3. A munkavállaló bármikor megbízást adhat a munkáltatónak arra, hogy a munkabéréből meghatározott összeget a rendelkezésének megfelelő helyre utaljon, levonjon. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség.
Miből lehet a letiltásokat levonni?
A jövedelemadó, az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, valamint a munkavállalói járulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatásból, amelyet a bérköltség terhére kell kifizetni, azaz a nettó munkabérből. Tehát a betegszabadság idejére fizetett összegből, a végkielégítésből, és a jutalomból.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a levonás mértéke:
- főszabály szerint: 33 százalék,
- több letiltás esetén: 50 százalék.
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) tartásdíj,
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
Igen, kötelező. A magánnyugdíj-pénztári törvény szerint minden olyan személy pályakezdőnek minősül, aki első ízben létesít nyugdíjjárulék fizetésével járó jogviszonyt és még nincs 30 éves. A diák munkavállalókat ez alól mentesítő kitétel 2006. január 1-jétől "törlésre került" a jogszabályból.
Tévedésben vagyunk, ha azt hisszük, ezek a fogalmak ugyanazt jelentik. Mielőtt belemerülnénk az egyes eljárások értelmezésébe, szükséges néhány alapfogalom tisztázása.
Adós az a gazdálkodó szervezet, aki esedékességkor nem tudta vagy előreláthatólag nem fogja tudni kifizetni tartozásait. Hitelező, akinek jogerős és végrehajtható okirata van, és/vagy az adós által nem vitatott lejárt követelése van. Az adós vagyona minden a számviteli törvény szerinti vagyon, amivel az adós az eljárás kezdő időpontjában rendelkezik
A csődeljárás
A fizetésképtelen gazdálkodó szervezet fizetőképességének helyreállításra irányuló eljárás a csődeljárás. A csődeljárás lényege olyan egyezség létrehozásának megkísérlése a hitelezők bevonásával és hozzájárulásával, amely várhatóan helyreállítja az adós fizetőképességét.
A csőd bejelentése az adós elhatározásán múlik (öncsőd). Csőd bejelentésére a cég vezetője jogosult, és minden két évben egyszer van rá lehetősége. Az eljárást bejelenteni az illetékes megyei bíróságnál lehet. A csődeljárás alatt felszámolási eljárást indítani nem lehet a cég ellen.
Folyamata:
- Hitelezők hozzájárulása a fizetési moratóriumhoz (haladékhoz)
- Vagyonfelügyelő kirendelése
- Egyezségi javaslat elkészítése
- Hitelezőkkel történő egyezség megkötése
- Ha nincs egyezség a csődeljárás eredménytelen
- Az eljárás alatt az adós cégnevét "csődeljárás alatt" toldattal kiegészítve kell használni.
A felszámolási eljárás
A fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűntetésére irányuló eljárás a felszámolási eljárás, melynek célja a hitelezői követelések minél nagyobb mértékű kifizetése.
A törvény szerint felszámolás eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező, vagy a végelszámoló kérelmére, illetve a cégbíróság értesítése alapján folytatható le.
Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni, illetve jogutód nélkül kíván megszűnni, és a vagyona kevesebb, mint a vele szemben támasztott követelések.
Ha az eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben köteles megnevezni az adós tartozásának jogcímét, a fizetés esedékességének időpontját, és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell.
A bíróság az eljárás megindításáról az adóst értesíti. Az adós 8 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a hitelezői követelést elismeri-e.
Folyamata:
- A felszámoló feladatai, tevékenysége
- A hitelezői választmány jogai
- A hitelezői sorrend összeállítása
- A felszámolás befejezése két éven belül
Az eljárás alatt az adós cégnevét "felszámolás alatt" toldattal kiegészítve kell használni.
A végelszámolás
A fizetőképes helyzetben lévő gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűntetésére irányuló eljárást nevezzük végelszámolásnak. Végelszámolást kell lefolytatni akkor, amikor a cég jogutód nélkül szűnik meg, azonban fizetőképes. A kezdeményezés, jellemzően tulajdonosi elhatározáson múlik. Cégbíróság előtt folyó eljárás, mely végén a cégbíróság végzéssel törli a céget a Cégjegyzékből.
Folyamata:
- A végelszámoló feladatai, tevékenysége
- Nincs hitelezői sorrend
- Vagyonfelosztás szükséges